Tartalom:
Fürdőhelyek kijelölési eljárása
Fürdőhelyek jelei, és azok
kihelyezése
Fürdőhely üzemeltetésének
szabályai
Fürdőzéssel kapcsolatos, legfontosabb tudnivalók
Kivonat a a
szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII. 27.)
BM
rendelet -ből:
1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos
vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak),
továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad
vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés
alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.
(2) Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz
(játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő
használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint
nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell
rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi
sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.
(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel
vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.
(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni
csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
2. § (1) Tilos fürdeni:
a) hajóútban;
b) hajóutat és
hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem
szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
c) vízlépcsők és
vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp-
és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
d) kikötők,
úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek,
vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100
méteres körzetében;
e) egészségre
ártalmas vizekben;
f) a kijelölt
fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad
vizekben;
g) vízi jármű
kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000
méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél
nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél
nagyobb távolságra;
h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a
vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;
i) ahol azt tiltó tábla jelzi.
(2) A fürdési tilalmat 60x30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen
fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott
táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság
(méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és
irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.
3. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven
aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad
vizekben.
(2) Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport
vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi
mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.
4. § (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati
medencékre bontva –, a Velencei-tavon, a Tiszatavon és a Fertő tavon minden év
április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző
szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését,
fejlesztését,létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer
kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
végzi.
(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az
elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga
fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni,
kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos,
amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező
versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt,
ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízirendezvényt.
(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a
fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés –
esetén fürödni tilos.[1].
(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és
középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.)
kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának
jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső
és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a
fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli
vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével
egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.
Fürdőhelyek kijelölésével és üzemeltetésével kapcsolatos,
vízirendészeti szempontból legfontosabb tudnivalók
Kivonat a természetes
fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek
kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet
-ből
A
fürdővíz használatának engedélyezése
3. § (1) Ha
a járási népegészségügyi intézet illetékességi területéhez tartozó felszíni
vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten
várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet
szerint szükséges közegészségügyi követelményei, a járási népegészségügyi
intézet – hivatalból indított eljárásban – minden év május 1. napjáig
a) dönt a fürdővíz fürdési
célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről,
b) megjelöli a fürdési idény
tartamát,
c) meghatározza a fürdővíz
minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a 7. § (2) bekezdése alapján
kialakított ütemtervét,
d) kijelöli a 3. melléklet szerinti védőterületet.
(2) Ha a fürdőzésnek az e
rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei hiányoznak, a járási
népegészségügyi intézet elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes
fürdési idény időtartamára érvényes.
(3) Az engedélyezett
fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet
a járási népegészségügyi intézet akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel
összefüggésben tartós fürdési tilalmat rendel el.
(4)
(5) A kijelölt védőterület
határait jól látható figyelmeztető táblákkal kell megjelölni és ott a külön
jogszabályban meghatározott korlátozásokat be kell tartani.
A
fürdőhely kijelölése
4. § (1) A
vízparti terület tulajdonosának kérelmére a járási népegészségügyi intézet
fürdőhely kijelölési eljárást folytat le, melynek keretében dönt az üzemeltetni
kívánt fürdőhely kijelöléséről és a 3. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban
foglaltakról. A kérelmet a fürdőhely üzemeltetésének tervezett megindítása
előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a járási népegészségügyi intézetnek.
(2) A fürdőhely kijelölésének
nem szükséges feltétele a napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőszám várható
teljesülése bármely fürdésre kedvező időszakban.
(3)
(4) A kijelölés folyóvízen a
fürdési idény végéig, állóvízen visszavonásig érvényes.
(5) A tartós fürdési tilalom
elrendeléséhez a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
A
fürdővíz használata engedélyezésének, illetve a fürdőhely kijelölésének
eljárási szabályai
5. § (1) A
fürdőhely kijelölését megelőzően a járási népegészségügyi intézet helyszíni
szemlét tart a szakhatóságok, a fürdőhely fekvése szerint illetékes települési
önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a fürdőhely kijelölését
kérelmező részvételével. A fürdővíz használatának engedélyezését megelőzően a
járási népegészségügyi intézet helyszíni szemlét tart a szakhatóságok és a
fürdővíz fekvése szerint illetékes jegyző részvételével. A szakhatóságok az
állásfoglalásukat a helyszíni szemle keretében vagy az azt követő tizenöt napon
belül adják meg.
(2) A helyszíni szemle során
vizsgálni kell a fürdővíz és a hozzá tartozó terület alkalmasságát, beleértve a
fürdővíz korábbi minősítések szerinti, illetve új fürdővíz esetén legalább a 9.
§ (5) bekezdésének b) pontja szerinti minőségét, és annak megfelelősége esetén
meg kell állapítani
a) a fürdővíz, illetve
fürdőhely határait, valamint a megjelölésükre szolgáló eszközök számát és
elhelyezésük módját,
b) a minőségellenőrzés
céljára szolgáló, a 7. § (4) bekezdéssel összhangban levő mintavételi pontot,
c) a mély víz megjelölésére
szolgáló eszközök számát,
d) azt a vízállástartományt,
amelynél a fürdőhely üzemeltethető.
(3) A járási népegészségügyi
intézet a fürdővíz használatát akkor engedélyezi, illetve a fürdőhelyet akkor
jelöli ki, ha a fürdővíz minősége – a 9. §-ban foglaltak szerint – legalább
„tűrhető”. Fürdőhelyet a járási népegészségügyi intézet akkor jelöl ki, ha ezen
túlmenően a fürdőhely az üzemeltetésre vonatkozó közegészségügyi előírásoknak
megfelel. A fürdőhelyek üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat a 7.
melléklet tartalmazza.
(4) A fürdőhely üzemeltetője a
4. § (1) bekezdése szerinti kérelemmel egyidejűleg benyújtja a 7. melléklet
alapján elkészített üzemeltetési szabályzatot. Az üzemeltetési szabályzatnak a
fürdőhely szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes
műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi
előírásokat kell tartalmaznia.
(5) A védőterületen az ott
keletkezett szennyvizet kizárólag közcsatornára kötött vagy zárt rendszerű
szennyvízgyűjtőben szabad elhelyezni.
(6) A védőterületen előforduló
szennyeződés vagy annak veszélye esetén az üzemeltető haladéktalanul bejelentést
tesz a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
hatóságnál, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a járási népegészségügyi
intézetet.
(7) A fürdővíz, illetve a
fürdőhely megjelölésére szolgáló eszközök leírását a 4. melléklet tartalmazza.
A fürdővíz és
fürdőhely határainak megjelölésére szolgáló eszközök
(4. melléklet a 78/2008. (IV.
3.) Korm. rendelethez)
● A fürdővíz, illetve fürdőhely határát a
parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet
ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú,
legalább 50x50 cm-es bójákkal kell megjelölni.
● A fürdővíz, illetve fürdőhely határát jelző
táblán kék mezőben fehér nyíllal és a távolság (méter, kilométer)
feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni. A 120 cm-nél mélyebb víz
határát tavakon és állandó vízszintű vízterületeken „120 cm” feliratú, folyókon
„mély víz” feliratú táblával kell jelölni.
A fürdőhely üzemeltetésének
szabályai
(7. melléklet a 78/2008. (IV.
3.) Korm. rendelethez)
1. Fürdőhelynél a várható
legnagyobb vendégszámra vonatkozóan egy főre számítva 10 m2 pihenést
szolgáló területet kell biztosítani. A terület egy részét füvesíteni,
parkosítani kell, fák, bokrok ültetésével árnyas pihenőrészt kell kialakítani.
A 6 éven aluli gyermekek részére célszerű külön fürdőhelyet biztosítani.
2. A gépjárművek számára - a
külön jogszabályban meghatározott - megfelelő nagyságú és kiképzésű
parkolóhelyet kell létrehozni.
3. A sportolási lehetőség
elősegítésére (pl. a labdajátékokra) alkalmas területrészt biztosítani kell
úgy, hogy az a vendégek nyugalmát ne zavarja és ne legyen balesetveszélyes. A
vízi sporteszközök tárolására a fürdőhely elkülönített területén vagy annak
közelében alkalmas területet kell kijelölni.
4. A pihenő-, sport- és egyéb
területet állandóan tisztán és rendben kell tartani. A terület nagyságához és a
vendégek számához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű
hulladékgyűjtő edényről kell gondoskodni. A hulladékgyűjtőket naponta, illetve
szükség szerint üríteni kell, és a hulladékot zárt szállító járművel engedélyezett
ártalmatlanító helyre kell elszállítani.
5. Naponta gondoskodni kell a
fürdésre igénybe vett vízfelület, a vízpart tisztán tartásáról. Az építményeket
- szükség szerint - a fürdési idény kezdete előtt kell felújítani, valamint
folyamatosan karbantartani. Az építmények helyiségeit naponta, illetve szükség
szerint nagyobb gyakorisággal takarítani és az üzemeltetési szabályzatban
rögzített módon fertőtleníteni kell. Gondoskodni kell a helyiségek és a terület
rovar- és rágcsálóirtásáról.
6. Gondoskodni kell megfelelő
számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről. A várható legnagyobb vendégszám
figyelembevételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt,
díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 m távolságon belül elhelyezett
illemhelyet a külön jogszabály előírásai szerint kell létesíteni. Ha a
szennyvíz elvezetése közcsatornába nem lehetséges, akkor az illemhelyekhez csak
zárt rendszerű szennyvízgyűjtőt szabad telepíteni. A zárt rendszerű
szennyvízgyűjtőben összegyűlt szennyvíz elszállításáról vagy ártalommentes
elhelyezéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.
7. Állatot a fürdőhely
területére bevinni - a járási népegészségügyi intézet által engedélyezett
őrkutyás biztonsági szolgálat, illetve a vakvezető kutya kivételével - tilos. A
fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.
8. Gondoskodni kell a
fürdőközönség számára zuhanyozási lehetőségről. 1000 főnél nagyobb vendégszám
esetén 200 fő/l db, de legkevesebb 4 db zuhanyállást kell biztosítani.
9. A gondoskodni kell
fürdőhely területén megfelelő minőségű ivóvíz ingyenes hozzáférhetőségéről vagy
ennek hiányában a folyadékpótlásra alkalmas egyéb lehetőségről.
10. A fürdőzőket írásos
formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:
a) a víz minőségéről és annak
megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról,
b) a levegő és a víz aktuális
hőmérsékletéről, a víz mélységéről,
c) a fürdő rendeltetésszerű
használatával összefüggő kötelezettségekről,
d) egyéb közérdekű
információkról.
11. A fürdőhely üzemeltetője
köteles elsősegélynyújtó felszerelést és kötszereket tartani a helyszínen
bármikor elérhető helyen, és gondoskodni a felszerelések, gyógy- és kötszerek
pótlásáról.
12. A fürdési idényben 500 főt
elérő vagy meghaladó átlagos napi vendéglétszámot meghaladó fürdőhely
üzemeltetője köteles
a) a nyitva tartás időtartama
alatt biztosítani:
aa) vízi mentésben jártas
úszómesteri ügyeletet,
ab) 1000 fő/nap átlagos
vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet, és legalább egy, mentőtiszti
szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az
Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyologiai tanfolyamot elvégezte,
tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette;
b) és az ügyeleti helyet
feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására hozni;
c) üzemeltetési naplót
vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel
összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.
13. A 12. pont alatt felsorolt
kötelezettségek a fürdési idényre eső munkaszüneti- és ünnepnapokra korlátozva
vonatkoznak a fürdőhely üzemeltetőjére, amennyiben a fürdőzők átlagos létszáma
az ilyen napokon eléri vagy meghaladja az 1000 főt.
14. Az üzemeltető a balesetek
megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz
alatti részét az első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon
előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálat eredményét az
üzemeltetési naplóban fel kell jegyezni.
15. Úszómesterként
(mentőőrként) alkalmazni kizárólag azt a személyt lehet, aki a vízi mentésben
való jártasságáról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi
alkalmasságát az orvos igazolja.
16. A mentőőrt el kell látni a
segélykéréshez szükséges hírközlő eszközzel, továbbá a vízi közlekedés
rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékletét képező Hajózási
Szabályzat előírásainak megfelelő mentőcsónakkal, és azt 40x40 cm nagyságú,
fehér alapú, 30x30 cm szármagasságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott
zászlóval kell felszerelni. A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó
személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátásához használható.
17. A mentőőr szolgálati ideje
alatt köteles a csónakban vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni,
olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható.
18. Olyan fürdőhelyeken, ahol
gyermekek csoportosan vagy tömegesen fordulnak elő (pl. gyermek- és ifjúsági
tábor, vízparti üdülő), az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése érdekében - a
gyermekcsoport ott tartózkodási ideje alatt - külön mentőőrt kell biztosítani a
csoport felügyeletére.
