Egyéb

Viharjelzés a Balatonon

2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről

Fogalommeghatározások:

csónak: az emberi erővel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Csónak továbbá az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott - hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő - vízijármű is, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t, illetőleg motorteljesítménye a 4 kW-t nem éri el. Nem minősül csónaknak az építése, berendezése és felszerelése alapján elsődlegesen nem hajózási tevékenység folytatására alkalmas - külön jogszabályban meghatározott - úszóeszköz;

vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízijármű;

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet a vízi közlekedés rendjéről II. rész

9.12 cikk - Vízi járművek közlekedése

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására" jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - "Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre" jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

II-5. melléklet II. Fejezet C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.

A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

A viharjelző-rendszer fényjelzőinek elhelyezkedése a Balaton körül

1. Balatonaliga 7. Siófok I. 13. Ábrahámhegy 19. Balatonfenyves

2. Balatonkenese 8. Siófok II. 14. Badacsony 20. Fonyód

3. Balatonalmádi 9. Balatonudvari 15. Szigliget 21. Balatonboglár

4. Alsóörs 10. Balatonakali 16. Balatongyörök 22. Balatonlelle

5. Balatonfüred 11. Zánka 17. Keszthely 23. Balatonöszöd

6. Zamárdi 12. Révfülöp 18. Balatonmária 24. Tihanyrév

CSÓNAKÁZÓK FIGYELMÉBE!

hatályos: 2003. október 01-től

· Csónakot és vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt legalább a 16. életévét betöltött vezetőt kell kijelölni. Gépi meghajtású csónak esetén a vezető legalább 17 éves kell, hogy legyen.

Csónakkal a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

· A csónak kötelező felszerelése a következő: a csónakban tartózkodó úszni nem tudó felnőttek, valamint a kiskorúak számára személyenként egy-egy, de legalább 1 db mentőmellény, a csónak típusától függően megfelelő számú, de legalább 1 db evező, a csónak tömegének legalább 5 %-ával egyenlő tömegű 1 db horgony (vagy azt helyettesítő más számára veszélytelen kialakítású tárgy ill. eszköz, amely a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas), legalább 1 l űrméretű vízmerő, kikötésre és horgonyzásra alkalmas megfelelő állapotú kötél vagy lánc (legalább 10 m hosszú), minden irányból látható fehér fényű kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és elemmel, az üzemben tartó nevét és lakcímét tartalmazó tábla (névtábla), valamint ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak megfelelő oltásteljesítményű tűzoltó készülék.

Kajak, kenu, stb… felszerelése a fentiekre figyelemmel: mentőmellény – a csónakban tartózkodók számának megfelelően, evező, vízmerő, kötél vagy lánc (legalább 5 m), névtábla, minden irányból látható fehér fényű jelzőlámpa.

· Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság (a Balatonon 30 cm) – ideiglenesen – nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek. A csónakból indulás előtt – és szükség esetén menetben is – el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.

· Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni, a vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben - , amíg az nincs teljes biztonságban. A csónakban tartózkodó kiskorú, valamint úszni nem tudó összes személy köteles mentőmellényt viselni.

· Fürdésre - vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal - kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni akkor szabad, ha a vízijármű telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik, vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a jármű a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

· A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért. A vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző vagy az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybevevő) nyilatkozatát beszerezni arról, hogy az tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízi járművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

· Csónak csak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. A Balatonon belsőégésű motorral hajtott csónakot üzemeltetni tilos!

· A Balatonon minden év május elsejétől szeptember harmincadikáig viharjelző szolgálat működik. „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél percenként 45-ször felvillanó sárga színű fényjelzés (I. fokú viharjelzés) a csónakok szükséghelyzet kivételével csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhetnek!

„Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél percenként 90-szer felvillanó sárga színű fényjelzés (II. fokú viharjelzés) szükséghelyzet kivételével csónakkal közlekedni tilos!

SZÖRFÖZŐK FIGYELMÉBE!

hatályos: 2003. október 01-től

· Vízi sporteszközt az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a 39/2003. (VI.13.) GKM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Vízi sporteszközzel a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja, és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

· A vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

· Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

· Vízi sporteszközzel a menetben levő nagyhajó útvonalát 500 m-en belül keresztezni, és az ilyen hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a vízi út méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

· A Balatonon minden év május elsejétől szeptember harmincadikáig viharjelző szolgálat működik.
Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül. A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot (40-49 km/h) el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m, a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot (62-72 km/h) el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet.

· A Balatonon belsőégésű motorral hajtott vízi sporteszközt üzemeltetni tilos!

· Fürdésre - vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú bójákkal - kijelölt vízterületen vízi sporteszközzel közlekedni akkor szabad, ha annak telephelye (kikötőhelye) erre a vízterületre esik. Ilyen esetben a vízi sporteszköz legfeljebb 5 km/h sebességgel, a legrövidebb úton köteles a vízterületen áthaladni.

· Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve - vízi sporteszközzel legalább 10 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell.

A JÉGEN TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI

kivonat a 46/2001. (XII. 27.) BM rendeletből

5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyóvizeken.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását - jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából - végző szakszemélyzet tevékenységére.

6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.